Kocsmában végezte a hidegháborús titok
2012. november 9. 10:19
Majdnem egy figyelmetlen újságíró miatt szivárgott ki Nagy-Britannia hidegháborús történetének legnagyobb titka, miután a férfi a brit hírszerzés egyik testületének működéséről szóló feljegyzéseit egy londoni pubban felejtette. A GCHQ létezéséről a britek csak a hetvenes években értesülhettek.
Korábban
A notesz elhagyása igen érzékeny veszteség lett volna, mivel abban a szigorúan titkos eastcote-i kódfejtő (ebből lett végül a Government Communications Headquarters, GCHQ) eladdig soha nem látott részletei voltak. A Foreign Office biztonsági rendszerének vezetője, Arthur Askew több interjút adott Eric Tullett, a Sunday Express újságírójának, aki ezzel meglehetősen kényes, a széles közvélemény által csak a hetvenes években megismert információk birtokába jutott. Nem sokáig: egy rövidzárlat után ugyanis a feledékeny zsurnaliszta a londoni Fleet Street Old Bell nevű kocsmájának padlóján hagyta a szupertitkos feljegyzéseket.
A brit hírszerzés egyik testülete, a GCHQ ténykedése ma már jól ismert Nagy-Britanniában és világszerte, évtizedeken át azonban még a létezését is tagadták a szigetországban. Ennek jelentőségét a Bletchley Parkból Eastcote-ba költöző hírszerzés első igazgatója, Sir Edward Travis memorandumában foglalta össze. „Amikor Németország ellen harcoltunk, rendkívül fontos volt, hogy ne szerezzenek tudomást az itteni munkánkról, hiszen később még szintén folyamodhatunk ezekhez az eszközökhöz. Ezért fontos volt, hogy ne engedjünk abból a biztonságból, amihez hozzászoktunk. Ellen kellett állnunk annak a kísértésnek, hogy bevalljuk barátainknak és családtagjainknak, mivel is foglalkozunk igazából”.
Hat évvel Travis vészjóslónak bizonyuló intelmei után, Askew 1951 júniusában interjút adott Tulletnek, mikor a bizalmas beszélgetés szövegei a Ye Olde Bellben maradtak, s csak kis híja volt, hogy a szupertitkos feljegyzések nem kerültek illetéktelenek – a szovjetek – kezébe. Végül a kocsma egyik alkalmazottja, egy bizonyos Marie Cockburn találta meg a földön az iratot, átadta főnökének, aki értesítette a rendőrséget, ahonnan az az MI5-hoz került. A szervezet titkosügynöke visszaadta a noteszt Tulletnek, s figyelmeztette, hogy legközelebb legyen sokkal körültekintőbb.
Kevésbé reagáltak ennyire hidegvérűen Askew felettesi, akik alapos fejmosásban részesítették a férfit, mondván, egy újságírónak fecsegte ki a hírszerzés szigorúan titkos műveleteit. A Foreign Office-nak azért is főhetett a feje, mert az esetre csupán néhány héttel az évszázad egyik legnagyobb kémbotrányának kipattanása után került sor, amikor a KGB-nek dolgozó két brit diplomatának, Guy Burgessnek és Donald Macleannek sikerült elmenekülnie az országból.
Bár informális csatornákon Askew főbe lövése – esetleg szigorú megbüntetése – is felmerült, a hírszerző a két kém megszökése után nyugdíjba vonulhatott, a megjelenésre váró cikk inkriminált részeit pedig az MI5 cenzúrázta. A hírszerzés ezzel elhárította a GCHQ esetleges ismertté válásával járó veszélyt, a szervezet működése így több mint két évtizeden át titokban maradt a britek előtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Bismarck jóslata bevált, vérrel és vassal döntöttek az egységes Németország jövőjéről 16:20
- Mi köze az Eiffel-toronynak és Jules Verne regényeinek a Citroënhez? 11:50
- Évezredes rejtélyeket őriznek a szkíták titokzatos sírhalmai 08:45
- Műholdfelvételek fedhetik fel Kékfogú Haraldr sírhelyét tegnap
- „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – az elveszett nemzedék krónikása, Ernest Hemingway tegnap
- Mindmáig az összeesküvés-elméletek és az UFO-őrület melegágya a roswelli incidens tegnap
- A csata, ahol centiméterekben mérték a veszteséget: a somme-i vérfürdő 2022.07.01.
- Gettysburgnél veszett oda a legendás déli tábornok legyőzhetetlenségének mítosza 2022.07.01.
