1956-ban Magyarországon is fogságba esett a vietnámi háború vakmerő női tudósítója
2021. július 3. 13:46 Paul McEvans
Korábban
A beteljesedő „kívánság”
Dickeyt a legtöbben már messziről felismerték jellegzetes terepviseletéről: a zöld vagy terepszínű katonai egyenruha és az ötvenes-hatvanas években divatos vastag keretes szemüveg mellé ausztrál bozótkalapot, valamint gyöngy fülbevalót viselt. Utóbbi részben arra szolgált, nehogy összetévesszék egy tengerészgyalogossal, részben pedig ezzel is kihangsúlyozhatta: nőként van jelen egy alapvetően férfiak uralta területen.
„Azt akarta ezzel kifejezni, hogy ő nő, mégpedig egy olyan helyen, ahol senki sem számít arra, hogy nőkkel találkozik” – mondta Ron Chapelle, Dickey mostohafia. Sohasem kért azonban különleges elbánást pusztán azért, mert nő volt, és ennek megfelelően a legtöbben úgy kezelték, mintha az alakulat tagja lenne.
Miközben az 1960-as évek közepén megjelentek a háborúellenes mozgalmak az Egyesült Államokban, Dickey az amerikai hadsereg erőteljesebb vietnámi jelenléte mellett foglalt állást, és nyíltan bírálta az amerikai külpolitikát.
1965 őszén – Wallace M. Greene tábornok közbelépésének köszönhetően, aki elintézte, hogy kritikus hangvétele ellenére engedélyt kapjon – visszatért Vietnámba. Nem sokkal ismételt délkelet-ázsiai útja előtt nyilatkozta, hogy azt szeretné, ha meghal, akkor az a tengerészgyalogosokkal folytatott járőrözés közben történjen. Néhány nappal később pontosan ez következett be.
1965. november 4-én éppen egy járőröző szakaszt kísért Chu Laitól 16 kilométerre délre, amikor az előtte haladó tiszt működésbe hozott egy jól álcázott botlódrótos robbanócsapdát.
Többen is megsérültek, Dickeynek egy repeszdarab a nyaki ütőerét szakította át. Az életét már nem tudták megmenteni. Az utolsó, megrázó képet a vérbe fagyva fekvő Chapelle-ről kollégája, Henri Huet (aki 6 évvel később maga is a háborúban halt meg) készítette.
Dickey volt az első amerikai női háborús tudósító, aki harc közben vesztette életét, s ő volt az első női haditudósító, aki nem élte túl a vietnámi háborút. Hamvait szülővárosában, Milwaukee-ban helyezték örök nyugalomra.
Halála nem csak katonai és újságírói körökben jelentett megrázkódtatást, temetésére a National Geographic és a National Observer is küldött riportereket. Bár rövid életet élt, több mint két évtizedes munkássága rendkívüli pályafutást eredményezett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.